Öngyógyító kiskert-kivonat

A nemkivánatos szomszédságok:
bab - hagyma,
petrezselym - fejes sláta,
káposzta - hagyma,
sárgarépa - paradicsom,
vöröskáposzta - paradicsom,
burgonya - hagyma.

Hasznos szomszédságok Ezt a részt én állitom össze, a könyv különböző fejezeteiből, ezért ezt a címet többször fogom használni.
Igyekszem némi rendszer belevinni.

bab - káposztafélék, káposztafélék - cékla, paradicsom - petrezselyem
paradiocsom - hagyma, paradicsom - káposztafélék, paradicsom - zeller
paradicsom - bokorbab, karotta - hagyma, pasztinák - hagyma,
saláta - retek, saláta - bab, saláta - uborka, saláta - bokorbab,
saláta - cékla, saláta - mángold, borsó - káposztaféle, borsó - zeller,
áposztaféle (sorokban is), uborka - káposztaféle, burgonya - borsó,
burgonya - késői káposztafélék, burgonya - lóbab

Kerüljük a monokulturát
Minta a paraszti kert, ahhol soha nincs egyfajta növénykultúrából akár ágyás. Mindig mindenki szomszédságában, akár elszórtan kerülnek.
A főnövényekkel együtt, vagy alájuk vetjük, avagy ültetjük a számukra szomszéd növényeket, így védekezhetünk a kártevők és a korokozok ellen.

Kertünknek csaknem minden virága gyógyhatású. Ha nem a gyökere, akkor a virága, vagy a levele szolgálja egészségünket.
Mindez azomban nem feltétlenül igaz a divatvirágokra, az új nemesitésü fajtákra, hibridekre.
Ha pld a rózsa esetében nagy C-vitamin-tartalmú termést akarunk szüretelni, akkor egy csipkebokrot hagyjunk meg, vagy telepitsünk régo rózsákat, mint Rosa centifolia, a R.damascena, a R.gallica stb, amelyek illatosak és a csipkebogyó hatóanyag-tartalma is nagy.

Hagymatermesztés
Eper,-szamóca sor vagy ágyásba, vagy köré ültetett hagyma hatására a fonalféregfajok nem támadnak.
A hagymatársaság hatására az eper,-szamóca bövebben terem.

Érdemes eperágyba póréhagymát ültetni.

Póré szapóritó anyagról magunk is gondoskodhatunk: tavasszal külön sorba magot vetünk, és innen tetszés szerinti időben egészen őszig ültethetjük a kis növényeket.

Vöröshagymát dughagymaként tavasszal és összel is ültethetünk. Saját szaporitóanyagról magvetéssel gondoskodhatunk.
korai felmagzást oka a nagyméretű dughagyma, törekedjünk arra, hogy a dughagymánk lehetőleg mogyoró méretű legyen.
Frissen trágyázott földben történő ültetés a hagyma ízének rovására megy.

Paradicsomtermesztés

Ne ültessünk monokultúrába paradicsomot! A vegyes kultúrában a paradicsomsorok 2 m-nyi távolságra vannak.

Mivel a paradicsom riasztja a kártevőket, ültessünk a soron belül az egyes tövek közé kártevőktől veszélyeztetett növényeket, amelyek lehet, hogy nem lesznek túl nagyok az árnyékolás miatt. Pl káposztát, karalábét.

Döntö jelentőségü a palánta minősége. Ha virágos a palántánk akkor olyan mélyre ültessük, hogy az első virágzat a földtől egy tenyérnyire legyen, és öntözzük meg hígitott csalánlével.

A megnyurgúlt palántákat ferdén ülessük, s a szárat a megfelelő magasságig takarjuk talajjal! A csúcsok néhány nap elteltével felfelé törnek.

Az ültetés végén vessünk a sorok közé mustárt vagy körömvirágot. A késöbbiek során mindkettő a takarást növeli, mert a paradicsom talaját állandóan fedni kell! Késöbb, amikor már több - lehetőleg fűszer,-gyógynövény eredetű - takaróanyag áll rendelkezésre, ezzel a sorközöket teljes szélességében, egész nyáron át takarjuk.

A gyógy-és fűszernövények termesztése
Beillesztésük a vegyes növénykultúrás rendszerbe:

A gyógy- és fűszernövények éppen úgy mint a zöldségfélék, megfelelő helyre ültetve, elő-,ill. köztes veteményként a főnövénnyel együtt vetve a szomszédos növények egészségét elősegiti. Ezek a növények képessek arra, hogy a többi kártevőit elriasszák és betegségét meggátólják.

Erjesztett állapotban leginkább mint trágya ill. talajjavító hatásukkal tünnek ki. Ideális talajtakarók és kompostanyagok.

Egynyáriak
Az egynyáriaknak nem kell külön részt biztositani kertünkben, nem igényelnek külön sort.

Az összes egynyárira vonatkozik, hogy járulékos jelleggel védő, gyógyító, kisérőveteményként kell beiktatni őket!

Kapor (Anethum graveolens)
A korán vethető zöldségfélék mellé köztesként a legjobb. Minden sárgarépasorba, azzal együtt vessük el, segiti a répa növekedését. A sorok zártan egyenletesen nönek, nem dőlnek el.
Már a duzzadó, csírázó magvak hatnak egymásra, kölcsönösen elősegitik a jobb fejlödést és a növények tartós egészségét.

Minden gyógy- és fűszernövény a föld felett, de a talajban is értékes anyagokat választanak ki.
A kapor esetében éppen az a feltünő, hogy minden vele szomszédos növény egészségesen fejlődik. Vele együtt vethetünk uborkát, káposztafélét, céklát és tulajdon képpen bármivel.
A gyors növekedése miatt enyhe félárnyékot biztosit a késöbb kelöknek.

Zamatos turbolya ( Anthriscus cerefolium)
Nagyon korán vethető növények közé tartozik. Régóta ismert C-vitamin tartalma ezért tavasszal vértisztitónak használhatjuk.
Köztesként bármely fő zöldségféle magjához keverhető, kezdve az első salátától az edvináig, folyamatosan vethetjük.

A turbolya zölden áttelel és tavasszal tovább fejlődik, így egész évben folyamatosan felhasználható.

A turbolya a salátaféléket megóvja a lisztharmattól, és erősebb szaga elriasztja a tetveket, csigákat, de még a hangyákat is.

Borsfű(Satureja hortensis)
Mivel fagyérzékeny, legjobb május közepén, a babbal együtt vetjük, így a babtetű nem tud kárt okozni.
Szedés után gyökérzezét hagyjuk a földbe hatóanyagai a rothadás után is talajjavítók.

Bazsalikom(Ocymum basilicum)
A fagyok elmultával vessük a többi fagyérzékeny növényekkel.
Olyan hosszú tenyészidejü kultúrák mellett kapjon helyet, mint az uborka, a cukkini, tök, vagy az édeskömény.

A bazsalikom szomszédsága mallett a lisztharmat késön, vagy egyáltalán nem fordúl elő.

Kiváló méhlegelő, így a porzást is biztositjuk.



Borágó (Borago officinalis)
Nyugtató és vértisztitó hatásu növény.
Kisérő növényként vessük. Rendkivüli kártevőriasztó hatása van.
Elsősorban a karalábé. valamint a többi káposztaféle az egész tenyészidő alatt a legcsekélyebb fertőzés nélkül fejlődik.
Mivel a levelei szörösek a csigák nem kedvelik. Folyamatosan szedjük a leveleit, és a veteméyneben ne hagyjuk virágozni, hogy ne szórja el a magját.
Ha van hely a kertben, önállóan is vethetjük.
Gyökereinek rendkivüli áthatolóképességét különösen nehéz, kemény földben kamatoztassuk, ahol a borágó gyökerei teljesen átszővik és fellazitják a talajt.

Fehér mustár ( Sinapis alba)
Elrisztja a fonálférget ezért elsősorban szamóca közé, a csupasz talajfelületre vessük. Gyorsan kel, és növekedik, a kis növények védik a szamócát.
Féregüzésre a körömvirág is megfelel. A körömvirágot és a mustárt a konyhába is használhatjuk. A csak fiatalon vágjuk, és olyan magasra hagyjuk megnőni, mint a kerti zsázsát.
A mustárnak hasonló értékei vannak, és ahhoz hasonlóan is hat, de távolról sem olyan erős és intenzív.

Petrezselyem(petroselinum crispum)
Legjobb, ha szegélynövényként használjuk. Jó partnere a hagymának, de leginkább a paradicsomnak. Kártevőket elriasztja, ennek dacára ne ültessük fejessaláta mellé.

Körömvirág ( Calendula officinalis)
Értékes a talaj és a szomszédos növények szempontjából. Minden növény mellé vethető.
Jelentősége leginkább nagy gyökérzetének tudható be. Vessük kultúrnövények közé, mint az emlitett szamóca. Kitünő a paradicsom között, s nagyon jó, ha minden felesleges körömvirágot elsősorban a paradicsom alá teritünk.


Vöröshagyma, fokhagyma, metélőhagyma
Mindegyik a szürkepenésztől védi környezetét.
A fokhagyma különösen alakalmas egerek riasztására, pl a liliomok, és a rózséknál.
Mivel a szamoca magában soha nem lehet, hanem mindig valamelyik hagymafélével együtt.

Kerti zsázsa (Lepidium sativum)
A kertben nagyon eluralkodhat, ezért a zöldségesben nem is ajánljuk.
A gyümölcsösben viszont távol tartja a tetveket, még a nagyon veszélyes vértetűt is.
A gyümölcsfák alá vethetünk még körömvirágot, a kereti sarkantyúkát, büdöskét is. Mindezek sokféle kártevő ellen tényleges segitséget jelentenek.

Metélőzeller
Hatékony előnövény, amely mindenekelött a káposztaféléket védi a hernyók és a földibolha kártételétől.
Zellert abba a sorba vessük ahová késöbb a káposztát fogjuk ülteteni. A már fejlett zeller a káposzták mellet marad, távoltartja a képosztalepke hernyóit. A zeller maradhat télatt zölden áttelel, hóalól szedhető, tavasszal megújultan alkalmas szedésre.
_________________

A levendulát a Rozmaringgal felváltva használjuk. A rozmaring fagyérzékeny ezért célszerű a helyettesitésére bőven tartani levendulát a kertben.
A cserepes rozmartingot a nyár idejére süllyesszük ki az évelők, vagy a rózsák közé.
A rozmaringnak a levendulához hasonló étrendi hatása van.

A zsálya, az Izsóp és a kakukkfű növénynek hasonló hatása vana kertben: elriasztják a hernyókat, különösen a káposztalepkéét. Mivel évelők ezért a zöldségest vegyük körbe velük.
A rózsák alá vetett zsálya elriasztja a tetveket.

Ezek a növények nem tűrik magukon a csigákat, és a csigák sem kedvelik még a szomszédságukat sem.

A kakukkfű máshol is jól beilleszkedő aljnövény, nagyon alkalmas sziklakertekbe és falak takarására.

További évelő, de dísznövényként kevésbé szembeötlő növény a vérfű, citromfű, és a tárkonyüröm.

A vérfű ösztönzően hat a gyökérzónában, közelében és körülötte is egészségessek a növények.
Fogysztásátó az erősen mérgező hatása miatt tekintsünk el, bár általános keringéstisztitóként használják kivonatát.

A citromfű mivel kiváló mézlegelő érdemes a kert olyan részébe ültetni ahol a porzásra nagy szükség van.
Hallatlanul gyorsan növő és terjedő növény ezért még időben fékezzük meg.

A tárkonyüröm egyetlen kertből sem hiányozhat, gyomorerősitő hatású,nélkülözhetetlen az ecethez és minden befőtthöz. Magról nagyon nehezen szaporítható, inkább sarjnövényről.


A kerti ruta ( Ruta graveolens) kevésbé ismert gyógynövény.
Nagyon dekorativ, és a kártevőket is intenzíven riasztja. Az évelőágyak szélére vagy az évelőkhöz közel ültessük.

A Metélőhagyma (Allium schoenoprasum) a kártevőriasztó hatása mellett minden gombás betegségtől megóvja a növényeket.
Ha zöldjét nem szedjük folyamatosan, hamar kivirágzik, ekkor vágjuk le és teritsük a földieper közé, mivel a gombaveszélyt leginkább ott tudja elhárítani.

Ha télen is akarjuk használni, akkor azután cserepezzük be és vigyük fedett helyre, ha már egyszer alaposan átfagyott. Még jobban átfagy, ha az egyes csoportokat ököl nagyságú darabokra vágva kiszedjük, és a szabad ég alatt hagyjuk átfagyni. Ezután beültetett hagyma-darab a konyhában új életre kap, szembe velük azokkal amiket fagyhatásnak nem tesszük ki ezek hamar elkornyad.

Amint az egyik cserép metélőhagymát felhasználtuk, ismét tegyük ki a hidegbe, és a következő tegyük a konyhába. Így egész télen folyamatosan van friss metélőhagymánk, egészen addig amig ismét kikerülhetnek a szabadba, ott ismét frissen hajtani kezd.

A Lestyán és a fekete üröm is szemmel láthatóan riasztják a szomszéd növények kártevőit, de ugyanakkor s növekdésüket is gátolják.
Legjobb őket egy sarokba ültetni ahol dekoratívak és a konyha igényét ellátják.

A fekete ürömnek ne a leveleit, hanem a virágait használjuk.
_________________

Gyógy és füszernövények egyébb hasznositása

A füszernövényeket még folyamatos használat mellett is vágni kell, mert vagy túl nagyok lesznek, vagy virágozni kezdenek, vagy netán befásodnak.

Elöször is ezeket a nyesedékeket minden zöldségfélénél értékes talajtakaró. Jobb ha felapritjuk.

A trágyalé
Természetes erjedési folyamatot inditunk el, amikor a frissen vágott növényi részeket vizzel felöntjük.

A tágyalé készitésére bármilyen edény megfelelő: a növénnyel félig töltött edényt teletöltjük vizzel.
Az erejedés lassú, és hőtől függő folyamat. A lé elöször bezavarosodik, majd elszineződik, és a végén az elkorhadt növényi részek masszává válnak, ilyenkor eléggé büdös. De ez a pici kellemetlenség simán elviselhető.

Ahogy az erjedési folyamatnak megfelelően a trágyalé felhasználása is változik.
Erjedés kezdetén a palántákat állithatjuk lével töltött megfelelő mértű edénybe, ekkor a palánták megszívják magugat, hamarább kapaszkodnak meg és jobban indulnak a fejlődésnek.
Ezzel az eljárással megakadályozhatjuk a zellerrozsdát, vagy megelőzhetjük az őszirózsa fuzáriumos hervadását is.

A megerjedt lével meglocsolhatjuk, vagy lepermetezhetjük a tetvesedő növényeinket pl rózsát. Vagy minden növényünket amit úgy vélünk, hogy lisztharmat, vagy egyébb betegség különösen veszélyezteti. Vagyis ezek a permetezések megelőzésre is szolgálhatnak.

Ilyen petmetezést végezhetünk az erejedés végén, csak akkor a trágyalét fele-fele arányban higitani kell.

A kész trágyalével a növényeink tövét locsoljuk meg alaposan.

Itt jegyzem meg, hogy én a lét a locsolandó növény méretét, és korát is figyelembe szoktam venni, és ennek megfelelően esetleg higitom,
pl. a salátához, az elvetett magok alá, és minden fiatal növényhez. Én ezzel a lével készitek iszapágyat a folyamatosan ültetésre kerülő vett, vagy megsajnált kereskedelemben kapható növények ültetésekkor

A csalántrágyalé összeállitásakkor sikeresen használhatjuk adalékul a káposztafélék levelét is, hiszen az egyértelmüen gyógynüvénykek számító káposzta egyike a legértékesebb, nagy gyógyértékü zöldségféléknek. A káposztaleveleknek erőteljes trágyázó hatásuk van.
Trágyalevet bármilyen füszernövényből készitunk, akár vegyesen használva őket.

A trágyalevek felhasználása
A trágyalevet a mindenkori talajművelés elött juttasuk ki, ami annyit jelent, hogy alaptrágyaként használjuk, csak a talajt locsoljuk be vele és ne az egész növényt. Kivéve amár emlitett permetezés.

A csalán - vagy csalán-gyógynövény tartalmú vegyes trágyalé elsősorban a gyümölcstermő zölsdégfélékhez kerüljön alaptrágyaként.

Ezzel a levet elöször mindig a rügyfakadás kezdetén, majd a virágzás teljében.

A trágyalevek készitésénél csak egyetlen dologra figyeljünk, ne kerüljön bele növekedést gátló növény vagyis, lestyán, petrezselyem, fehér-és fekete ürüm.

A rebarbata és a torma leveléből külön vagy vegyesen is késtíthető trágyalé, amelyekkel megakadályozhatjuk a káposztaféléknél a gyökérgolyva fetrtőzést.

Amikor a csalánlé kierjedése sörű és tömény lesz, és nagyon erősen bűzlik, akkor a legjobb higitás nélkül a gyümölcsfák alá önteni.

Én az első csalánokat erre használom, hogy minnél korábban faalá kerüljön. Egyébbként én apropószerüen is locsolom a trágyalét.

A tömény csalán-gyogynövény levet törzsek ápolására is használhatjuk, egy kis mész hozzákeverésével. Tapadást elősegitő anyagként esetleg egy kis vízüveget is belekeverhetünk, s ezzel az anyaggal mázoljuk be a törzseket. Nagyon makacs károkat öreg fákon ilyen módon gyógyíthatunk.
Ez az erjedt, sűrű massza kitünő faápoló anyag.

A trágyalé felhasználását követően visszamaradt rothadt növényi részeket, talajtakarásra, vagy a komport javitására is használhatjuk.
A komposzt erjedési folyamata gyorsabb lesz.

A lé bűze ne riasszon, mert a kihelyezést követően max fél óra mulva már semmit sem érzel belöle.


A kert és a táplálkozás

Fűszernövények konyhai használatra
Egynyáti fűszernövények: bazsalikom, kerti borrágó, kapor, petrezselyem, majoranna, turbolya, porcsin.

Telhasználásuk: valamennyi alkalmas különböző évelő füszernövényekkel együtt (metélőhagyma, tárkonyürüm, ánizs, sóska,citromfű) salátákhoz, fűszeres vajhoz és sajtkészitményekhez, levesekbe és szoszokba.

Évelő fűszernövények: metélőhagyma, tárkonyüröm, vérfű, sóska, citromfű, lestyán, borsfű, zsálya, kakukkfű, fekete üröm -(ennek csak a virágját használjuk, és nem elfelejteni, hogy szomszédságok növekedését hátráltatja), ízsóp, kerti ruta, borsmenta, levendula, rozmaring (nem télálló)

Ügyeljük rá, hogy egyszerre 5-7 fűszerfélénél többet ne használjunk.
Az első 5 kivételével mind nagyon fontos a húsételek elkészítésekor, mert ízeiket egyénivé teszik.

Zöldsaláták
Ezeket mindig közvetlenül az étkezés elött szedjük, és azonnal mossuk meg, hideg és nem nagy sugárban folyó vízzel.
Mindig annyi salátaöntetet készitsünk amennyi el is fogy. Ezek ne legyenek túl savanyúk, de cukrot ne használjunk.

Általánosan használható öntet salátákhoz: egy rész alma,vagy- tárkony ecet vagy valamilyen természetes ecetféle, egy rész víz vagy aludttej, két rész hidegen belekevert olaj, 5-7-féle izesitő fűszernövény, ízlés szerint vagy v.hagyma vagy metélőhagyma, mustár, egy kis túró, joghurt, kevés só.

Tavasszal szivesen adunk az asztalra fejes salátát. A fejes salátát azomban nem szabad túlbecsülni, ugyanis a késöbbi leveles salátafélék enyhe keserűanyag tartalmuk miatt egészségesebbek.
A mezei saláta például 2x annyi C-vitamint tartalmaz, mint a fejes saláta. A napi leveles salátaféléket mindig fűszernövények keverésével tegyük változatossá. Pl használjuk fel a metélőhagymát, a körömvirágszirmokat, a turbolyát, a citromfüvet, a kaprot. Mindezek kiegészitik és egyben értékesebbé teszik a salátát.

A késöbb termő, ill szedhető nagyon értékes edvina és cikória keserű hatóanyagai az epeműködési zavarok esetén is hatásosak.

Leveleik egészben, felvagdalás nélkül kerüljenek az asztalra. A salátákat leveleikre osztjuk, hideg vízben megmossuk. A leveleket egyenként salátaöntetbe márjuk, és így fogyasztjuk.

A mezei salátát még augusztusban is vethetjük fák alá, vagy akár akár hová ahol egy kis szabad helyet találunk.

A kerti zsázs is fontos étrendünkben, antibiotikus, baktériumpusztitó hatása van, a köszvényt és a reumát is enyhiti.

Minden zöldsaláta valódi nyers táplálék. Folyamatosan fogyszthatjuk a kerti zsázsát, a mustárt, a kötözősalátát, a fejes slátát, a mezei slátát, a jégsalátát, a tépősalátát, az edvinát, a cikóriát ha egymás után vetjük.

A madársalátát -kereskedelmi neve galambbegysaláta - folyamatosan már most bent ládában nevelhetünk, szabadföldbe bárhová, és bármikor vethetjük.

A paradicsom és az uborka nagyon fontos nyersen fogyasztható zöldségféle. Fűszerezhetjük borágóval, kaporral, petrezselyemmel és citromfűvel, jól illenek melléjük a hagymafélék is.

paradicsomhoz készitett öntetből elhagyjuk az ecetet. A tejfölt, vagy apróra vágott hagymával, vagy az emlitett fűszernövények keverékével jól összekeverjük, kevés sóval ízesitjük, majd a szeletelt paradicsommal összekeverjük és hagyjuk összeérni.

Az uborka biztos vízhajtó, tisztítja a vesét, csökkenti a lázat, méregtelenitő.
Könnyebben emészthető az uborka, ha a szeletelt uborkát kevés olajba forgatjuk és csak némi várakozás után készitjük el a salátát kapor, borágó, hagyma, kevés só és ecet hozzáadásával.



A Retekfélék a máj és az epebetegek gyógyszerei, mésztartalmuk is nagy. Köhögéscsillapításra kitünő a téli fekete retekbe vájt és cukorral töltött lyukból csorgó reteklé.
A reteksaláta ízét harmónikusan egészíti ki a bőségessen hozzá kevert hagyma.

A savanyú káposzttából készített saláta cukorbetegeknek és fogyókúrázoknak nagyon jó, béltisztitó hatású, és szabályozza a bélflórát.

A savanyú káposztát hagymával, fokhagymával összekeverjük, örőlt köménnel, kevés mustárliszttel és némi olajjal összekeverjük, majd rövid ideig állni hagyjuk. Fogysztás elött almát adunk hozzá akár reszelve, vagy apróra vágva.

Savanyú káposztával készített saláta gyümölccsel: Nyers savanyú káposztát, narancsszeleteket (vagy kockát), ananászt, banánt, őszibarackot, almát, körtét nyersen, vagy az évszaknak megfelelően kompótként körtebefött- és kökény, vagy megylével óvatosan, de alaposan összekeverjük.
Fontos, hogy se sót, se cukrot ne használjunk.

Ez a saláta lehet előétel, de adhatjuk meleg, és hideg husokhoz.

Reszelt feketegyökér, cékla, és sárgarépa. A feldarabólt hozzávalókat tejjel, vagy tejszínnel, finomra morzsolt zöld fúszernövényekkel és nagyon kevés ecettel össze keverjül, fogysztás elött kissé állni hagyjuk. Koriandert is tehetünk bele.

Zeller,-vagy pasztinnáksaláta: A zöldséget fözzük, majd hámozzuk meg. Szeletejünk vékonyra almát, és e kettőt rétegezzük egy tálba, a rétegek között locsóljuk meg: tejföl, vagy eludtejet keverjük össze finomra vágott hagymával, sóval, örölt bossal, korianderrel és mustárliszttel, ecettel és olajjal készített öntettel. Szintén állni hagyjuk.

Zeller nyersen
Különösen finom a nyers zeller reszelt almával, vagy bírsalmával. Vagy vöröskáposztával.
Két rész almát, 1 rész zeller, vagy 2 rész almát, 1 rész zeller, és 1 rész vöröskáposztával összekeverünk és azonnal fogysztjuk.

Egész évben fogyaszthatjuk a zöldségek levét.
A tavaszi fáradékonyság ellensúlyozására fogyasszunk minnél több célka-,sárgarépa,-és zellerlevet. Kisgyerekeknek ehhez a léhez adjunk narancs,-mandarin, grape fruit,-vagy citrom levét.



Főzött zöldségek

Sárgarépa Úgyan úgy mint a céklát többször vessük, hogy a zsengéket folyamatosan szedni tudjuk.

Cékla Többször vessük, a zsengékből fözeléket, a nagyobbacskákból salátát készíthetünk akár télire.

A nyers céklalé sárgarépa vagy alma levével nagyon értékes. Soha ne szomjunk oltására igyuk, hanem csak néha kortylva.
A céklát kétnyári fűszernövényekkel korianderrel, köménnyel, mustármag lisztjével és persze hagymával ízesithetjük. Viszont soha ne használjunk hozzá friss zöld fűszernövényt.

Nyári céklából készült főzelék: a céklát puháta fözzük, daraboljuk, majd a kevés zsiradékon üvegesre párólt hagymával összeforgatjuk,Őrölt korianderrel és köménnyel fűszerezzük, meghintjük zabpehellyel és pici tejjel, vagy tejszinnel felöntve fözelék sürüségüre fözzük.

A káposztafélék minden fajtájához jól illik a hagyma, a kapor, a köménymag, az alma és a borókabogyó.

Néhány elkészítési mód:
Karalábé vágjunk bele szeleteket, de ne vágjuk át, a részeket füszeres vajat, vagy hagymás túrót rakunk. Jénaiba állitjuk tejfölbe kevert füstölt sajttal meglocsóljuk, pici vajat teszünk a tetejére és sütöbe készre sütjük.
Ha a egészbe fött karakábét hagymás türóval készitjük és hütöbe fogysztásig állni hagyjuk, akkor előételnek, tízóriainak, vagy uzsinak adjuk.

Fejes,-és kelkáposzta félbevágva, vagy egészben megfözzük és a karalábéhoz hasonlóan elkészitjük.

Vöröskáposzta A káposztát meggyaluljuk, almát szeleteljük, a hagymát pedig apróra vágjuk. A káposztát az almával felválta rétegezve lerakjuk, közé köményt és borókabogyót szórunk, egy kis olajat, egy ek ecete, vagy bort locsólunk a tetejére. Cukor helyett egy ek málnaszörpöt, vagy egy ek ribizlilekvárt tegyönk rá, és kis lángon páróljuk meg.

Magában kanalazhatjuk, vagy husok, hurkák mellé salátának adhatjuk.


Burgonya kiváló vízhajtó, különösen hatásos a köszvény és a reuma esetén. Leve közömbösiti a tultengő gyomorsavat. Hámozatlanul elkészítve a leg egésségesebb. Káliumban, mészben, foszforban gazdag.

Most a gsztronomiai részt itt kicsit felfüggesztem, késöbb esetleg visszatérek rá. El kell alaposan olvasnom, hogy van-e valami ujdonság, vagy hasznos ismeret az étkek készítésében.

Gyomok a kertben

A gyomok között sok a gyógynövény is. Sok gyomnövény tartalmaz bizonyos hatóanyagokat, melyek javitják a talajt, mindegyik jelzést ad számunkra.

A gyomok egy része valódi talajjelző, s ezek előfordúlásából talajunk sajátoságait éppúgy felismerhetjük, mint a tápanyagellátás és a talajápolás hiányosságait.
Mindenki tudja, hogy a kertjének mely részében, milyen gyomnövény nő, de minden évben jelentkeznek újabbak is, ha ezeket egy ideig engedjük nőni őket, amig már felismerhetőek sok mindent megmutatnak nekünk.

- - Ha vadvirágfélék, lángszínű egynyári hérics, vagy szarkaláb fordúl elő, akkor ezek a gyomok nem csak a mésztartalmat jelzik, hanem a humusztartalmat is. Vagyis termékeny talajunk van.

- - Vadrepce, a kissé mérgező pipacs, árvacsalán, apró szulák, mezei veronika, mélyrétegű termékeny talajt jeleznek.

- - Ha csalánfélékkel, fekete csuporral, vagy füstikefarokkal találkozunk akkor, ez nitrogéndús és vastartalmú talajról árulkodnak.
Ez a talaj már egészen enyhén savaúi is lehet, mert ezek nem mészjelölö növények.

- - Ahhol a kistermetű nagyon csípös csalán fordúl elő ott a talaj nitrogénben, humuszban és tápanyagban gazdag. Ezeken a helyeken nem szabad nitrogén tartalmú növényekkel trágyátni.

- - Ha a terület labodafélék, disznóparéj, vagy salátaboglárka uralják , akkor a talaj nehéz, de jó vízgazdálkodású.

- - Azomban, ha a salátaboglárka mellett libapimpó, mezei-, vagy vízimenta, madárkeserűfű, vagy mezei zsurló is feltünik akkor tudnunk kell, hogy pangó vízet és levegőtlen talajt jelentenek. Az ilyen helyek "gyógyitására" sikeresen telepítsünk sárga nőszirmot (Iris pseudacorus)

- - A tyúkhúr és a veronikafélék jelenléte nagy humusz-,és tápanyagtartalmú, nitrogénnel telített talajt jeleznek.

Javító hatású gyomok

A kereklevelű repkény (Glechoma hederacea), az indiánfű (Ajuga reptans), a mentafélék, és a kövér porcsin (Portulaca oleracea), ha fák alatt élnek elriasztják a kártevőket.

Rendkivül jó talajjavító a csalán: vasat, kovavasat, nyomelemeket tartalmaz, és humuszban gazdag talajt hagy maga után.

A gyomok vagy inkább ezek vadnövények rendkivűl jó méhlegelök, ezért érdemes addig megtartani őket amíg más kultúrnövények nem kezdenek el nyílni.

Néhány növény azomban nem közvetlenül, hanem a nyomában maradó méreganyagok által válik hasznossá.
Ide tartozik a legtöbb tavasszal vírító növény is, mint pl a sáfrányfélék, a hóvirág, és hasonó növények.

A kertünknek legyen egy kicsi része amely gyomos, pontosabban vadnövényes, hiszen a kertünkben élő madarak: a fekete- és a sárgarigó, a pinty a cinke, a vörösbegy és más vendégek, itt szerzik be azt a kis mennyiségü mérget amelyre egészségük érdekében szükség van. Ezért rá vannak utalva a tavasszal nyíló sáfrányfélékre, a hóvirágra és a többi tavaszi mérgező növényre.

Kedvelt élőhelye lehet a pillangóknak, a csalán, a bogáncs, az árvácskafélék, az ibolyákról, az árvácskáról, fűzikéről és a kutyatej.
Vagy a kert fái, bokrai, int a mogyoró, a nyár, az orgona, a fagyal stb.

Az éjjeli pávaszem hernyója a rózsafélék családjához tartozó növényeken: mandulán, szedren, rózsán, kökényen stb fejlődik.

A nappali kis pávaszem tápnövénye a csalán és a komló, a citromlepkéé a kutyabenge (Frangula alnus).
De a pillangok kedvelik a dáliákat, őszirózsát, levendulát és a loncokat.

Vadnövényekből (gyom) készített trágyalé és hatásuk

Ezekhez a trágyalavekhez érdemes kertünkön kivül alapanyagot gyüjteni.
Csalán különösen fontos a felületi komposztrétegre, mivel a levelei csalánozó égetően szörős, a csigák menekülnek töle, de ugyan ezért a harmatot is felfogják, visszatartják. Ilyen csalántakaró hasznos a zöldségekhez.
A csalán alapnövény a trágyalé készitéséhez.

A vadon előforduló fekete nadálytő (Symphytum officinale) nagyon dekorativ évelő növényként méhlegelő és gyógynövényként is ültethetjük. Jó takaróanyag, és a komposzt, ill nyesedék értékes alkotórésze. Trágyalének is éppen olyan jól használható, mint a csalán, minden szabadföldi és cserepes növény számára tápláló, növekedés- és virágzásserkentő.

A nadálytőhöz keverhetünk pitypangot (Taraxacum officinale), medvetalpat (Heracleum sphondylicum), útifűfélétet és cickafarkkórót (Achillea millefolium). Mindezek a növények nagy mennyiségben általában az utak mellett találhatók.

A nadálytő kedvelt élőhelye a patakpartok, vihetünk haza gyökérdarabkáját, vagy magját, évelő de ha kertünkben az élőhely nem megfelelő, eltünik.

A közönséges bodzát (Sambucus nigra) is vadnövénynek tekinthetjük. Riasztó hatása főként az egerek, pockok és vakondok ellen nyílvánul meg. Elég csak egy bodzaágat a vakodtúrásba szúrni, vagy melegágyat ágaival teríteni!

A bodzár már a nedvkeringés beindulása után elkezdhetjük szedni, minden része felhasználható, még egész ágai a terméssel együtt. Takaróanyagként a mellette levő növényeket védi a földibolhától, trágyaléként pedig különösen jól hárítja az állati kártevőket.

A zsurló (Equisetum sp.) trágyaleve megelőzi a talajuntságot, de használható a szamóca és a paradicsom gombás betegségei és a hagymagiliszta ellen is. Jó a palántadölés megelőzésére, ha a palánták túl meleg, nedves és tápdús talajban vannak.

A kerti mályva (Althea officinalis) olyan területen, ahol a levegő nem elég párás, általában rozsdafertőzött lesz, ezt megelőzhetjük, ha zsurlóból készült trágyalével permetezzük.

A Macskagyökér (Valeriana officinalis) trágyalevét salátára, hagymára, s.répára ne használjuk.

A trágyalé készítéséből visszamaradt növényi részek kitünő komposztanyagok.

Állatok a kertben. I.rész

Minden állatra, de főleg a talajban lakókra pusztitólag hat a mütrágya!!!

Ha természet példája szerint járunk el, egyetlen állatot sem szabad kiirtani. Itt jegyzem meg, hogy a Spanyol csiga talán kivétel, hiszen neki nincs természetes ellenfele. Minden állat tagja a természet körforgásának, mindegyiknek van tevékenységéből adodó jelentősége. Mindegyik állat egy másik által él, minden állatot hasznosnak tekinthetünk mivel az egyensúlyt megteremti, s így a másik álltal nem válhat kártevővé.

Rendkivüli állapotnak, kivételes esetnek tekintsük, ha a kertben nagyon káros állatok, tényleges kártevők is fellépnek, mint pld a pajorok vagy a drótférgek. Fellépésüket az ápolatlan, rosszul kezelt talaj egyértelmű jeleként értékeljük, vagy jelenlétük olyan talajra utal, amelyben még nem alakult ki az egyensúly.

Milyen állatok vannak kerünkben? Milyen feladatokat végeznek el a talaj és növényeink érdekében? Mikor hasznosak, és mikor válnak kártevővé?

A legtöbb kertben élő állatfaj számunkra láthatatlan. Jelenlétüket csak azzal jelzik, hogy a talaj egyre gazdagabb humuszaban, és ezálltal jobban munkálható, és főként termékenyebb. Amíg szerves anyaggal tápláljuk őket, tömegesen szaporodnak, és a humusztömeget gazdagitják.

Hiányukban a talaj nehezen megmunkálható, több, kissebb adagban állati eredetű trágyával, vagy egész egyszerűen a már emlitett növényeket teritünk a talajra, vagyis talajtakaró komposztot alkalmazunk.

Jegyzem meg, hogy az egészséges mikrófauna védelmét szólgálja, ha folyamatosan kijuttatjuk a növényi eredetű részeket.

Én egészen ősztöl, amikor a kertem telelő lakói visszhúzódtak, folyamatosan kiszorom a konyhai zöld hulladékot. A krumplit késsel vékonyan pucolom, és mikor végeztem, akkor a nagyobb darabokat kisebbre apritom, de ugyan így teszek a káposztafélék és a karfiól leveleivel. A s.répát szintén késsel pucolom, de nem kaparom, a déli gyümölcsök héját szintén egészen apróra vágom. Az almát és a körtét is késsel pucolom a feketerigók miatt. Tehát ezeket a hulladékokat egészen egyszerüen kiszórom.
Van amikor nem mutatnak valami csinosan szétszórva, de ez nem zavar, főleg amikor látom a madársereg lakmározását.

Földigiliszták élő tápdus talajban él meg, fellazitja a földet ezáltal a víz és a levegő jobban át tudja járni.

Vakond túrásásval jelzi jelenlétét. Föleg réten, ugaron található nyoma, de van amikor kertünkben is fellelhető. Ha túrásai nem lennének olyan bosszantóak, akár hasznos húsevőnek tekintenénk, kedvelt csemegéje az egerek, cickányok, pocok aki gyakran használja járatait, cserebogárpajor, drótférgek és a csigák is.

Lótücsök vagy lótetü tömegesen akkor jelenik meg, amikor éveken át tartóan nagy adagú közvetlen állatieredetű trágyázás miatt a talaj elvesziti egyensúlyát. Hús és növény evő, ezért a jelenléte nagyon káros. Természetes ellenségei a seregélyek, a rigók, cickányok, és a vakondok.


Csigák ellen használt különböző mérgek, végzetesen mérgezik a csigákat fogyasztó madarakat, sünöket, vagy bemosódva a földbe, az ott élóket is. [/color]Gondolj bele, ha a madarak fiókáik etetésére visznek mérgezett csigát, tudnillik a méreg a csigára nem azonnal hat. Úgyan úgy mint a rágcsálok ellen bevetett mérgek, csak hosszabb beetetés után hatnak, mire a méreganyag felhalmozódik végzetes mértékben az állatok szervezetébe, és csak ekkor hatnak.

Szegény madár mama azt hiszi jó kis husos hammot visz a gyerekeknek, közben pedig....

Étrendjén szerepel: a feketerigó, sárgarigó, varjak, sündisznó, és a varangynak. De retteget ellensége az aranyos futóbogár.
A repülő szentjánosbogár is csigaírtó, mert a mérgező váladékát a csigatestbe fecskendezi.

Ha az időjárás tartosan csapadékos, vagy az évszakok eltolódnak a csigák bosszantóan elszaporodnak, és ezzel felborúl a természetes egyensúly és máris kártevőkké válnak.

Jellemző rájuk, hogy elűzik a más fajhoz tartozó egyedeket. Csiga, csigával vívot harcát, a kerti utakon hagyott nyálkanyomokból figyelhetjük meg.
A kerti mesztelen csigáról tudjuk, hogy mindenevő, sőt a saját egydéhez tartozó kissebb, vagy gyengébb társát is megeszi. A természet utca utcaseprőjeként emlegetik.

A csigák elsősorban azokat a növényeket rágják meg amelyeknek gyengébb az ellenálló képessége, mint a gyenge palántáknak, vagy a már öregedőben lévőket, amelyeknél a sejtek nyomása már csökkent.

Természetes fegyverünk ellenük:
Nem támadják a csalánt, az öreg uborkát, vagy a borágót. Ezért ezekkel a növényekkel takarjuk a földet, Időnként még akkor is, ha nem látjuk csiga nyomát.

Aranyos futóbogár (Carabus auronitens) Az egyik leginkább hasznos kerti lakónk. Nemcsak a csigákat, de nagy mennyiségben rovarlárvákat is pusztit.

Fülbemászó (Forficula auricularis) Főleg a levél és a pajzstetveket pusztitja. Kártevővé válnak, ha szárazság idején szomjaznak, vagy az állati eredetü táplálék hiányzik és kénytelenek a növényekre fanyalodni.

Levéltetvek (Aphididae) Steril a kert, ha nincs egyetlen levéltetű sem, és ezért nincs katicabogarunk sem. Az ilyen kertben a következő évben zavaró mértékben elszaporodnak a tetvek, mert nincs katicánk.
Nemigen közismert, de a katicák az éjszaka támadó tetveket is pusztitják.

Természetesen az ellenük bevetett méreg, szintén mérkezi a velük kapcsolatba kerülőket.

Ártalmatlan, de hatékony szer ellenük a víz és denaturált szesz fele-fele arányú keveréke, melyet permetezhetünk, vagy lemosóként alkalmazunk.

Hangyák (Formicidae) számtalan fajuk közülaz uti hangya (Lasius niger)az egyetlen faj válhat kártevővé, mivel a fő tápláléka a levétetvek édes nedve.

Ellenük riasztónövények ültetésével védekezhetünk: levendula, zsálya, ízsóp.

Páfránylevelekből készitett trágyalével lepermetezve őket, sikeresen zavarjuk el őket, úgy, hogy vagy a sorközöket, vagy a már ellepett növényekre permetezzük.

A többi hangyafajnak nagy kertészeti értéke van, átlevegőzik, morzsalékossá teszi és elsavanyodástól megóvják a talajt, ezenkívűl mind humuszképző. Többnyire édes virágnedvekkel táplálkoznak, és ezzel a porzásban is részt vesznek.

Ha nem lennének hangyáink a kertben akkor a rózsabogár (Cetonia aurata) is kártevővé válik.

Gyümölcs a vegyes kertben

Bogyósok

A bogyósokat nem szabad állati eredetű trágyával, ill. ennek trágya levével trágyázni!

A levegős félárnyéhos helyet kedvelik. Egyetlen bogyós sem kedveli sem a pangó vizet, sem a szárazságot, de a kimondottan nepos helyeket sem, noha gyakran kerülnek falak elé.

A bogyósok alatti földet összel ásóvillával szurkáljuk meg, forgatás nélkül így lazitsuk.
Az egresnél gyakran fellép a lisztharmat, különösen, ha a hajtásvégeket nem vágtuk vissza. Lisztharmat ellen segít egy zsurlótea-permetezés

A ribiszkerozsda ellen egy tő fehét ürmöt ültessünk, ez elegendő 2-3 ribiszkebokor megvédésére.
A kertben termett minden gyógy- és fűszernövény, évelő és zöldségféle hulladéka erjesztett trágyaléként, nyesedék vagy komposzt formában a bogyósok hasznára is válik.
- megjegyzem: én az egész kertben ezt a vegyes anyagot használom.

A bogyósok metszése egyszerű , csupán a legöregebb hajtásokat vegyük ki.

A Málna rendkivül érzékeny a nitrogén minden gyorsan ható formájára. Folyékony trágyaként kitünő a bodzából, zsurlóból és varádicsból erjesztett hígitott trágyalé (fele-fele arányu higitás).

Ribizke bokrokat ne ültessük túl közel egymáshoz, felhasznál mindent amit gyökereivel elér. Ezért gyenge fiatal növényeknek nem jó szomszédja.
Szinte alig van kártevője, csupán a levelek fonákján fellépő rozsdagomba, de ez ellen fehét ürömmel védekezhetünk.

A gyümölcsfák ültetése
A megfelelő ültetőgödör aljára tegyünk egy réteg termőföldet.
A facsemeték nagyságától függően az öültetőgödörbe szórjunk 1-2 marék vagy akár kisebb vödörnyi, csíraképes árpát!
A gyökerek alattközvetlenül csírázó magvakban növekedést serkentő anyagok és hő szabadúl fel. Mivel a gabona csupán kicsírázik, de tovább fejlődni nem képes, lassú rothadásával a szűkebb gyökérzónában különösen hasznos.

A frissen ültetet csemetét, ha módunkban áll locsóljuk alaposan be erjesztett csalánlével.

Tavaszi ültetés után a kis fák alját feltétlenül vessük be spenóttal, gyorsan kel és növekszik, majd késöbbb sarabolóval, de helyben hagyva fektessük a földre, a levelek és a gyökerek lassú korhadása jelenti a tápanyag utánpótlást.

Amár meglévő, akár idősebb fák esetében nagy tányét kell alattuk kialakítani, és ezt a területet összel akár tenyérnyi vastagon betakarni: félig érett komposzttal, vagy nyesedékkel. Ehhez keverhetünk már egészen korhadó istálótrágyát.

Tavasszal a fa egy kiadós csalánból és nadálytőből erjesztett trágyalévet kapjon.

Ezután a fa alját valamilyen gyógynövénnyel pl mustár,- spenót,- körömvirág- vagy porcsimaggal vessük be. Ha fán9nk alatt kerek levelű repkény (Glechoma hederacea) él hagyjuk meg, értékes növény. Ezek az ajnövények jó harmatgyüjtők és kártevőhárítok.

Legyen gondotok, hogy a nyesedék, a kompostr vagy a trágyelé összetétele mindig válzozatos legyen. Misem mindig ugyan azt esszük!

Kiadós, csalánból és nadálytőből erjesztett trágyalé belocsolást végezzük el késöbb a virágzás, és a szüret után.

Fontos a tavaszi tőrzsápolás: erre legjobb a csalánlé, amihez egy kis egy kis vízüveget is adunk, és ezzel a törzsef,-és amig az ágakat elérjük- bekenjük.

Levéltetvek gyümölcsfákon
Tudomásul kell vennünk, hogy levéltetvek mindig vannak a fáinkon, de csak akkor válnak láthatóvá és egyben kártevőé, ha a körülmények megváltoznak. Ilyen lehet az száraz időjárás, vagy a hírtelen túladagólt trágyázás, a talaj kiszáradása, és kicserepesedése.

A levéltetvek visszaszóritásának lépései:
- Rózsakapával a fák alatti talaj fellazitása, ill levegőztetése, és vízzel elárasztása többször annak megfelelőan amilyen "iramban" a víz eltünik.
A belocsolásra használhatunk csaláleves öntözést is.

- Ha a tetvek tömege változatlan, akkor kezdjük permetezni a lombot: zsurló, vagy fehér ürömből készült főzettel.

- Ha ez sem használ akkor permetezzünk víz - denaturált szesz fele-fele arányú keverékével. Ez tutira használ.
Jegyzem meg: ez utóbbi nagyon radikális első lépésre, hiszen a denaturált-szesz kemikália, és nem biztos, hogy az azonnali bevetése nem árt-e többet mint a tetvek?! Ebböl a megfontolásból kiindúlva ajánlom a lépésenkénti tetűírtási módszereket.


Talaj és trágyázás - a növényfejlődés alapja

Dacára annak, hogy az ember sokat változtathat egy művelés alá vont földterületen ,azt azért tudnunk kell, hogy az végérvényessen nem tudjuk megváltoztatni még ezt a területet sem.
Ha felhagyunk a földműveléssel, a talaj fokozatosan visszatér az eredeti állapotába.

Mi minden árt a talajnak?

Először az általánosan követett eddigi gyakorlat szerint a talaj az őszi ásás után egész télen át a következő tavaszig takaratlanul, üresen felszik. Sok kertben május végéig - a késői kultúrák kiültetéséig is - takarás, tehát védelem nélkül hagyják azt.
Csupasz a felület a monokultúrás telepitésnél is, ahol sem a talajtakarás, sem a szomszédos növények nem árnyékolnak.
Mindig veszélyeztetjük a talajt, ha védelem nélkül kitesszük a záporok és az erős napsugárzás hatásának.

A talajéletet az ember kiméletlen beavatkozásaival is megzavarja. Sok esetben nagyon durván, amikor a kapáláshoz, ásáshoz, talajforgatáshoz, nyúl és ezzel a felső élettel teli réteg alulra kerül.

A talajnak akkor is ártunk, ha a kárositott beteg növényeket azonnal erős szerekkel akarjuk gyógyitani, és nem a fokozatos terápia alkalmazásával.
Vegyszerekkel történő permetezést 100 %-ban mellözzük.

Károsodik a talaj akkor is, ha a trágyázás, még a biologiai eredetű trágya felhasználása is nem megfelelő mértékben, összetételben, és általánosan és nem csak a célzott területen történik.

A talajéletet megzavarhatjuk a hideg, kemény klórtartalmú öntözővízzel is. A növényi károsodás mellett a talaj cserepesedik ez rendkivül káros.

Nedves időben taposással tömörödik a talaj, melyet még összel is láthatunk. Ez főként tavasszal történik meg; ne lépjünk a talajra addig, amíg nedves. Akár a vetés idejét is tóljuk ki addig amíg a talaj felszárad. A növények ekkor gyorsabban nőnek, így hozva be a lemaradást.

Kárositjuk a talajt azzal is, ha mi akarjuk a kertünk állatlakói közül eldönve egyesek haszontalanságát, és kiírtjuk öt/öket. Az elriasztásuk már lentebb megtalálhatók.

Komposztprizma vagy verem, vagy talajtakarás

A prizma és a verem is hasznos számunkra, hiszen ide tudjuk rakni azokat a növényi maradványokat melyek lebomlása lassab vagy nem alkalmas a közvetlen takarásra azaz felületi komposztnak. Ilyen
pl: borsószalma, vékonyabb faág, a már fásodott gyógy-,füszer- és disznövényi maradványok.

A talajtakaró komposzt a talaj felületén mikróklímát alakít ki, így a talaj a lebomlás minden átalakító fázis termékét a talaj rögtön hasznosítja.

A következő évben már tápanyaggal ellátott talajunk van, az újra és újra felrakott zöldrétegek jó harmatfogók. Egyetlen teendönk van, hogy ásóvillával tavasszal forgatás nélkül (ásás) lazitjuk a talajjal együtt.

Előnövény:
...A jól elmunkált ágyásba a spenót utáni főterménynek paprika, paradicsom, tojásgyümölcs, uborka vagy dinnyepalántákat ültethetünk, illetve rövidebb tenyészidejű zöldségfélék magját vethetjük... Vagyis, ebben az esetben a spenót a rövid tenyészideje miatt elővetemény, vagy előnövény, majd ha letermett, jöhet a többi növény. Ezt a vetésforgóban használják. Vagyis:
1. ágyás: Nagy tápanyagigényű növények/Közepes tápanyagigényű növények/Alacsony tápanyagigényű növények
2. ágyás: Közepes tápanyagigényű növények/Alacsony tápanyagigényű növények/Nagy tápanyagigényű növények
3. ágyás: Alacsony tápanyagigényű növények/Nagy tápanyagigényű növények/Közepes tápanyagigényű növények
Vagy mondjuk letermett a borsó, de ugyanabban az ágyásban még csemegkukorica, vagy cékla termeszthető, mert a borsó nekik jó elővetemény.

Amit répa, petrezselyem magjával vetünk el, az a sorjelző növény, ilyen pl. a saláta, vagy a retek, hisz nekik a kelési ideje jóval rövidebb mint a hosszan elfekvő répa v. zöldségmagé.

Vegyes telepítés előnyei:
Elkerülhető a talaj kimerülése. A bizonyos fajokra jellemző kártevők nehezebben garázdálkodhatnak. A rendelkezésre álló hely jobban kihasználható. A talaj teljes fedettsége gyorsabban elérhető.
Vonzza a rovarokat, ezáltal a virágok is jobban porzódnak.
A növényváladékok a szomszédos fajok jobb növekedését eredményezik.
A különböző illatanyagok távol tartják a kártevőket és betegségeket.
A szomszédos növények íze és/vagy aromája javítható. Pozitív hatás a terményre és a kölcsönös fejlődésre. Vagyis a jószomszéd - rossz szomszéd növények.

Ezeken kívül van még az elővetés, ami a zöldtrágyázásban használt kifejezés, vagyis:
Elővetés
Köztes vetés / felülvetés
Utóvetés / téli vetés

Elővetemények
A spenótsorok és az első kultúrák a talajnak egy részét takarják. Megvan azonban a lehetőségünk, hogy a még üres területet is zölddé tegyük. A még csupasz sorközöket, ahol korai kultúra nincs (se saláta, se hónapos retek, se sárgarépa), takaruk valamilyen előveteménnyel. Önként adódik a megoldás, hogy amikor spenótot és egyéb korai zöldségféléket vetünk, a még csupaszon maradó felületeket gyógy- vagy füszernövénnyel gyökereztessük át,
hogy az a felület árnyékolva a talaj víztartalmát megőrizze. Ezt az előveteményt addig hagyjuk növekedni, amíg a tervezett kultúrák a helyet igénybe nem veszik. Erre a célra különösen jól bevált a mustár.

A mustár
A gyorsan csírázó mustárt meglehetősen sűrűn vessük! Néhány napon belül a növénykék rendezett, tömött, zöld felületet képeznek, és minden elvárásunknak megfelelnek, amit egy talajjavító növénnyel szemben egyáltalán támaszthatunk.

A mustár mint elővetemény mindig rendkivü kedvező hatású; gyökereivel jól átszővi a talajt, visszatrtja a nedvességet, elriasztja a csigákat és más kártevőket, és az sem elhanyagólható szempont, hogy szinte fáradság nélkül eltávolitható, ha a sorba vetni vagy ültetni szeretnénk.

Döntő jelentősége van annk, ha a vegyes kultúra által már a vegetáció indulásától kezdve ugyanazon a területen találjuk a tápanyagfelvevő haszonnövényeket (zöldségeket) és a tápanyagokat visszapotló, talajegészséget javító növényeket, mégpedig úgy, hogy egymás számára egyértelmüen hasznosak legyennek. Ezeken túl egyetlen négyzetméternyi helyet sem kell üressen fenntartanunk.
Mindez persze csak rendezett, tervezett vegyes kultúrában lehetséges.

Miközben a spenótsorok tovább helyben maradnak a mustárvetést az addig még nem hasznosított sorokbA jó tenyérszéles-ségünél amúgy sem kell magasabbra nőnie, mert a forgóban csupán előveteményként használjuk.a sorokban fokozatosan leváltjuk, amikor helyette más kultúrákat vetünk vagy ültetünk. A mustár előkészíti a talajt, a sorokat gyommentessé és lazává teszi, enyhe árnyékot nyújt, és így a talajt is nedvessen tartja. A mutár után bármilyen növényfaj következhet anélkül, hogy vetésforgógondok adódnának, hiszen előveteményként, de köztesként is regeneráló hatása van.

Ha tehát utána egyéb zöldségfélét akarunk vetni, a mustárt egyszerűen lesarabóljuk és a talaj felszinén hagyjuk.

A talajfelszínen mustár nem zavar, ha vetés elött barázdát húzunk, és akkor sem, ha ültetés előtt a palánta számára lyukat készítünk. Bármely palántaféle gyökerei ebben az átszőtt, árnyékolt, életre keltett talajban egyenletesen és gyorsan terjednek.

Ebben az összefüggésben még egy kérdést kell megtárgyalnunk, amely ismételten felmerül: minden zöldségesben sok káposztaféle szerepel, emellett még több retekfajta és egyéb keresztes virágú, hiszen ide tartozik a dísznövények egy része is. Emiett a legtöbb kertben fellép a káposztafélék gyökérgólyvás betegsége (Plasmodiophora brassicae).
Szárazabb klíma és a lúgos-meszes talajok miatt nálunk ez nem annyira veszélyes betegség. Jelentősebb károkat a savanyú talajú nyugati országrészben és a Nyírségben okoz (a forditó megjegyzése).
Így tehát ellentmondásosnak tűnik, hogy a mustárral szándékossan még egy keresztes virágút iktatunk be.
Miért ajáljuk mégis több éves tapasztalat után a mustárvetést?

A gyakorlatban már rég bebizonyosodott, hogy a mustár - jólehet a keresztesvirágúak családjához tartozik - mégsem oka az egyéb keresztesek esetében fellépő talajuntságnak.
Kissé részletesebben:
Tapasztalataink azt bizonyitják, hogy a mustár illó olajat és annak hatóanyagai (exkrétumai) azok, amelyek hasznosak, vagy néhány esetbe gondot okoznak. Tehát nem önmagában az azonos növénycsaládhoz tartozásnak van jelentősége, hanem épp az egyes növényfajok hatóanyag-tartalmának. Az összes keresztesvirágú egy családba foglalása (ez értelemszerűen egyéb családokra is vonatkozik) olyan módzser szerint tőrtént, amelynek célja a növények gyorsabb meghatározás volt. A növénylexikon egyértelműen kimondja, hogy a botanikai besorolás tulajdonképpen a meghtározás segédezköze. A mi vidékünkön előforduló keresztesvirágúak hatóanyagaikat tekintve annyira különböznek egymástól, hogy az egy növénycsaládhoz tartozás önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy ennek pozitív vagy negatív hatásukat tulajdonítsubk.

Ebbe a családba tartoznak a táplálkozásunkban fontos növényink közül a káposztafélék, a retekfélék, a repce> gyógyászati szempontból fontos növények, mint a tátrai kalánfű (Cochlearia officinalis), amely a skorbuttól véd; sok vadnövény, amelyet gyógynövénynek is tekinthetünk; ezeken felül főként tavasszal virító dísznövények, például a sárgaviola (Cheiranthus cheiri), a tatárvirág (Iberis sempervirens), sőt még a jerikó rózsa is (Anastatica hierochuntica), amelyről igazán kevesen tudják, hogy keresztes virágú.

Minthogy a mustár - sok más, családjába tartozó növényhez hasonlóan - ellenáll a gyökérgolyva (Plasmodiophora brassicae) fertőzésének, így növényegészségügyi problémát nem jelent.

A mustárral összefüggésben még egy aggodalmat szoktak emlegetni: nem csak egyszerűen nematódák, azaz fonálférgek vannak,hanem azoknak sok faja létezik; ezért nem állithatjuk egy fonálféreg-riasztó növényről, hogy minden nematóda ellen védelmet nyújt. Pontosan ismerni kell a fonálféregfajt, és tudni, hogy melyik növény melyiket riasztja.

Összevetve azt mondhatjuk a mustárról, hogy riasztja a kártevőket, és gyökérmaradványai gazdagitják a talajt, ösztönzi a talajéletet, elriasztja a fonálférgeket; különösen a burgonyáét. Ezért nagyon értékes a teljes sorszélességben vetett mustár.

Minden növény, így a keresztesvirágúak számára is nemhogy káros, de kifejezetetten kedvező hatású a mustár.

És még szintén szól írás a mutárról a könyv "Nyárutó, ósz és tél" fejezetében.

Íme: A mustár mint köztes növény

Ebben az időszakban, amikor már egy mégoly rövid tenyészidejű zöldségfélét sem érdemes vetni, a mustármagok még kikelnek, sőt egy csekély növekedéssel is számolhatunk.

Az előtőleg csak fellazitott talajban a két sor közötti teljes szélességben mustárt vetünk, amely részben az imént keletkezett lyukakba hullik, míg a fennmaradókat a gereblyével könnyedén betakarjuk. A mustármag néhány nap múlva kikel, és vastag, zöld takarót alkot. Ezzel a lehető legjobban gondoskodtunk a talajról. A növénykék szépen kizöldelnek, a gyomokat elfojtják, gyökereik pedig mélyebbre hatolnak, mint azt gondolnánk, a levelek a talajt árnyékolják, és amennyiben a mustár nem virágzik - ami ebben a késői évszakban aligha lehetséges -, kevesebb vízet párologtat, mint a takaratlan talaj. A mustárvetemény a nedves talaj fölötti árnyékoló takarót alkot.

Összehasonlitva más zöldtrágyának alkalmas növényekkel, amelyeknek mind megvan a maga értéke, a mustárnak a kertben különös előnyei vannak. Egyetlen más növényt sem olyan könnyű vetni és kezelni mint a puha mustárt, amely -7 fok alatt biztosan megfagy. A vetés egyszerűen kezelhető, ami a vegyeskultúrás kert könnyű szerszámaira való tekintettel rendkivül fontos. A mustár után tavaszra nem is maradnak durva szárrészek, ha ügyelönk rá, hogy virágba ne szökjön. A könnyű fátyol, amely a fokozatosan átfagyó talajon fekszik tavasszal, a gereblye legfinomabb érintésére szétpórlik. magágy további megmunkálására nincs is szükség. Így már összel kis fáradsággal és biztosan megtettük minden előkészűletet a következő évi vetésekhez.

Így is folytatjuk. Mindig, amikor egy sor felszabadul, mert már újabb zöldségfélét nem érdemes vetni bele, talaját fellazitjuk, és mustárt vetünk, amíg csak a mag csírázni képes. Ugyanis amíg az utolsó mustármag akár csak néhány cm-es száracskát hoz, addig a gyökerek mélyen a talajba hatolnak, és értékes gyökérmaradványokat hagynak hátra.

Egy megjegyzés a háziasszonyok számára: ez a kis mustárnövényke, ami még késő ősszel nővekszik, kiváló táplálékkiegészítő. Saláták formájában, de mint fűszernövény is finom, és nem olyan erős mint a zsázsa.

A téli előkészületek ellenére lesznek olyan sorok, amelyeket már nem tudunk ezzel az alapozónövénnyel bevetni, ahol tehát már semmi kilátás sincs arra, hogy a gyorsan csírázó mustármag még kikeljen. Ezek minden kertben leginkább a már téli szükségletre termelt zeller, kései káposzta, cékla vagy a sárgarépa után megürült sorok.

Ezekben a sorokban a tavaszi vetéshez való előkészület már a termés felszedésekor megtörténik, oly módon, hogy a talajt ásóvillával fellazitjuk, levegőssé tesszük. Ezután minden sort a learatott illetve felszedett növényekről származó és másként nem hasznositható hulladék levelekkel egyenletesen betakarjuk, tehát minden sort lehetőleg az ott termesztett növények hulladékával, maradékával.

Tavaszig az egész zöldtömeg elkorhad... tavasszal az összes ilyen maradványt csak össze kell gerenlyézni. takaróanyagnak ez az összeszedett maradványa alkotja a kerti komposztkazal csekély, de jó minőségü részét.

Talán néhány kertész megkérdezné, milyenek lesznek a tél folyamán az 50 cm szélességű, komposzttal takart sorközök.... Szükség szerint ezeket a sorokat ásóvillával fellazitjuk.... A talajt ily modon előkészítettük a következő évre....

Szecskázott nyesedékek fejezet folytatása:

A nyesedék jelentősége a talajegészség fenntartásában
A sorokban kiterített nyesedék egyenletesen, jól és gyorsan elkorhad, úgyhogy hamarosan humuszgazdag talaj lesz belöle.

Minden növényanyagot, ami a kertben keletkezett, valamilyen módon újra használjuk fel.

Gazdálkodás a csapadékkal és a vízutánpótlással
Minden növény fejlődéséhez, de még a komposztálódáshoz is vízre van szükség, de legtöbb esetben elegendő az eső meg a harmat.

Időnként mégis pótolnunk kell az elpárologtatott vízet, ez mindig csak a talajt takaró komposzt öntözésével történjék.
Ügyeljünk arra, hogy lehetőleg ne közvetlenül a növényeket öntözzük, és kivált ne a leveleket, hiszen ezzel a kártevöket, a gombákat és egyéb kórokozókat is terjesztjük. A növények a vízet nemcsak a vastag karógyökereikkel veszik fel, hanem a talajfelszín közelében növekvő finom oldal- és hajszálgyökerekkel is.
A kiterített komposztra fektethetjük a slagot, (időnként arréb rakva), vagy csepegtető öntözéssel is potólhatjuk az elpárolgót víz mennyiségét.

Az esővíz teljesen másként hat, de ha nem áll rendelkezésünkre akkor vezetékesvízet használhatunk, a frissen ültetett növények talaj felszín öntözésére.

Nem ajánlott a vetőbarázda előzetes megnedvesitése, sem egy bevetett magágy öntözését, különösen nem a meleg szelek idején.
Jobb a magvakat nagyságuktól függően mélyebre, vagy sekélyebbre vetni, és betakarva a természetre bízni. A magvetés öntözése mindig ösztönzés a csírázásra, ha azomban a vetést nem tudjuk folyamatosan öntözni, sokkal jobb a természetre bízva megvárni, amíg a magvak az eső és a harmat hatásár csírázni, ill kelni kezdenek.

Mindig zöldellő növénytömeg és talajtakarás
Elővetemények

Mustáron kivül a lóbab (Vicia faba)
felhasználható mindazón zöldségfélék előveteményeként, amelyek késöbb kerülnek kiültetésre.
A lóbab, mint a pillangósok általában, nitrogéngyüjtő; a mélyre ható gyökerein található csomókban élő baktériumok megkötik a levegő nitrogénjét, a azt a növények számára felvehetővé teszik. Ezért a lóbab előveteményként nitrogéntrágyázást jelent.
A tavaszi fagyok nem ártanak neki, emiatt a lóbabot nagyon korán el lehet vetni. Mélyen begyökeresedik, és ha csak 30-40 cm magasra hagyjuk megnőni és ezután lesaraboljuk, zöldtömege még elég lágy, földfelszinén elteritve helyben hagyjuk, gyorsan elkorhad.

A késöbbi zöldségféléket, pl káposztát, paradicsomot, vagy az uborkát vethetünk helyére.

A facélia (Phacelia tanacetifolia)
régi, feledésbe ment növény amely a kert számára rendkivül értékes.
Már kora tavasszal előnövényként, de szakaszosan egész évben sorközökbe vethetjük. A facélianövénykék gyorsan finom szönyeget alkotnak a földszinén, jó harmatfogó.
Átható illatú kék virága vonzza a beporzást végző rovarokat.
Felettük többször látható, csoportosan repülő zengőlegyek (Syrphidac) pedig a levéltetvek,-és ezek tojásainak ellensége.
A levágott növények a sorközben jó talajtakaró komposztot adnak.

Zsázsa (Lepidium sativum) nagyon agressziv gyógynövény. Előveteményként csak igen stabil főnövény előtt alkalmazható, de a zöldségesben tulajdonképpen csak a paradicsom ilyen.
A zsázsa közelében élő növény nem fejlődik megfelelően.
Soha nem szabad ugyan abba a sorba, vagy edénybe zsázsát vetni, mert önmagát sem tűri.

A spenót igen korán vethető, gyorsan növő növényünk a szomszédos növényeket védi a kártevők ellen. A spenót nem csak a zöldségesben nagyszerű alaptrágya, hanem a fák, cserjék vagy a rózsák alatt is jól hasznositható. Minden cserjeféle alá vethetünk spenótot,- hacsak a talaját nem kell csupaszon tartanunk,-, de gondosan ügyeljünk arra, hogy kellő időben sarabóljuk le, (elteritve helyben marad).

21. oldal már nincs
http://www.gazlap.hu/modules.php?name=Forums&file=viewtopic&t=1551&postdays=0&postorder=desc&start=300